News and Current Issues



Helmut Newton fotói - kiállítás


Helmut Newton divatfotói kivétel nélkül túlmutatnak a bevett gyakorlaton, olykor szürreális érzékkel vagy éppen Alfred Hitchcock suspense technikájával árnyalva szőnek párhuzamos narratívát. Gyakran nem egyértelmű, hogy hol ér véget a valóság, és hol kezdődik az „előadás”. Fotóin különböző elemeket kombinálva teremti meg a hatalom és a csábítás zavarba ejtő színjátékát, mindezt hihetetlen esztétikai érzékkel. Többnyire a nőket állítja a középpontba – Paloma Picassót, Catherine Deneuve-t, Liz Taylort, Carla Brunit –, de a férfiak és nők közötti interakció is visszatérő motívum a felvételein.

A hagyományos narratív megközelítéseken túl ugyanakkor Newton divatfotóit nemcsak fényűző elegancia és finom csábítás hatja át, hanem kulturális utalások és meglepő humorérzék is. Párizsi évei alatt, az 1970-es és 1980-as években, a konvenciókat játékosan kigúnyolva, tabukat döntögetve fejlesztette tovább utánozhatatlan stílusát. A divatfotózás ezt követően vált vonzóvá a szélesebb közönség körében is, növelve a fotóalbumok, valamint a témával kapcsolatos kiállítások népszerűségét. A címlapfotóknak, magazinos megjelenéseknek és saját kiállításainak eredményeként Newton munkásságát milliók ismerték meg az évtizedek során.

Későbbi divat- és termékfotói rendszerint sorozatok formájában jelentek meg. Ezekben a kései években Newton a német, az amerikai, az olasz, a francia és az orosz Vogue-nak is dolgozott, elsősorban Monte-Carlóban és környékén. Előszeretettel alakította át a banális helyszíneket élesen kontrasztos és fölöttébb minimalista színpadokká, saját egyedi elképzeléseinek megfelelően. A szépek és gazdagok szexuális, valamint kulináris kicsapongásokkal teli kiváltságos és különc élete visszatérő témája munkáinak. Egyidejűleg használja és kérdőjelezi meg a vizuális kliséket, időnként öniróniával vagy gúnnyal árnyalva azokat, de mindvégig empatikusan. Védjegyévé vált a határok eltolása, átlépése vagy lebontása. Finoman vegyíti a meztelenséget a divattal és az időtlen elegancia érzetével -, ekképpen munkái egyszerre dokumentálják és magyarázzák a nők változó szerepét a nyugati társadalomban.

65 évvel az után, hogy felszállt a vonatra, amellyel elmenekült a nácik elől, Helmut Newton egy alapítvány létrehozása mellett döntött, szülővárosában, Berlinben. A Helmut Newton Alapítvány Newton, valamint az 1970-től Alice Springs néven szintén jelentős fotós életművet létrehozó felesége, June munkásságát hivatott óvni és bemutatni. Az alapítvány közreműködésével látható a 99 évvel ezelőtt született német fotóművész 1972 és 1984 között készült képeiből, fekete-fehér ezüstnyomataiból – divatfotókból, portrékból és aktokból – kiállítás október 26. és január 26. között a MODEM falai között.

A tárlat kurátora Matthias Harder, a Helmut Newton Alapítvány igazgatója.

Helyszín: MODEM

Anyag - A Debreceni Nemzetközi Múvésztelep kiállítása


2019-ben azt a kérdést tettük fel, hogy miféle anyag a művészet anyaga? Konceptuális? Emocionális? Materiális? Sűrű? Összetett? Tapintható? Hogyan érzékelik az alkotók művészetük anyagát? Kiindulópontot jelent-e vagy szükséges hordozót?
Andrási Gábor művészettörténész negyedszázada „érzéki konceptualizmusként” írta le azt a magyar művészetre is jellemző jelenséget, hogy a munkák konceptuális voltának megmaradása mellett ismét fontossá vált azok megvalósulása, a materializált műtárgyhoz való visszatérés. Sőt napjainkban – köszönhetően a technikai képek digitális és a virtualitás mindent elsöprő jelenlététől, a mindennapok és a képzőművészet szférájában egyaránt – mintha egy még markánsabb visszatérés tanúi volnánk. Mintha még fontosabbá válna a műalkotások anyagi volta, mintha e tulajdonság azok autentikusságának záloga volna. A digitális generáció számára rendkívül izgalmas újrafelfedezésről beszélhetünk, újra alkalmazásba vett analóg/manuális eszközök előtérbe kerüléséről, amelyek csupán pár évtizede tűntek el a történelem süllyesztőgödrében. De vajon a kortárs művészek digitális nemzedékének megváltozott-e a viszonya az újrafelfedezett analóghoz és matériához, vagy azok, akik megélték a digitális váltást, hasonlóan viszonyulnak ahhoz, mint az azelőtti korok képviselői?

A DNM2019 tagjai:

Balázs Nikolett / Berhidi Mária / Bögös Loránd / Dobokay Máté / Gallai Judit / Gerber Pál / Martin Henrik / Richter Sára / Szentirmai Tamás / Szirtes János / Tasnádi József / Vági János

Művészeti vezetők:
Horányi Attila, Csontó Lajos, Süli-Zakar Szabolcs

Helyszín: MODEM

Mélyáramok - Kortárs magyar fotográfia kontra klasszikusok - kiállítás


Izgalmas felfedezésre hívja a látogatókat a Mélyáramok című tárlat, amely a MODEM és a Budapest FotóFesztivál együttműködésében valósul meg. A nagyszabású kiállítás bemutatja a párhuzamokat, kapcsolatokat, a gyakran rejtett, de mégis létező mélyáramokat a magyar fotográfiában. A világhírű elődök – többek között Brassaï, Lucien Hervé, Paul Almasy – eredeti művei mellett, a kortárs magyar fotóművészet számos alkotásával is megismerkedhetünk.

A párbeszéd egyik terrénuma az a válogatás, amelyik a Szöllősi-Nagy–Nemes műgyűjtő házaspár fotográfiai kollekcióját bemutatva tárja föl a mélyáramokat a klasszikus és a kortárs gesztusokban. Maurer Dóra, Trauner Sándor, Miskolczi Emese, Sugár Kata, Tóth György és még sok más művész képeinek együttese, kiegészülve néhány nem magyar klasszikus, František Drtikol vagy Nadar műveivel.

A kiállítás másik részében a Budapest FotóFesztivál keretein belül immár harmadik éve megrendezett kortárs fotográfiai kiállításokat átgondolva, félszáznál is több magyar fotóművész műve kerül a kiállítótermek falain egymással kölcsönhatásba.

Ezekből a különleges „műfaji” kiállításokból kiindulva – a műgyűjtői kollekciót is melléjük rendelve – a mostani összeállításban még inkább fókuszáltan és komplexen tárulhatnak föl a mélyáramok a magyar fotográfiában. Vagyis a klasszikus műfajok mai értelmezései, a távolabbi és a közelmúlt jeles alkotói a kortárs művészekkel egy közös tárlat keretében mutatkoznak be a debreceni közönségnek. A jelen gazdagsága és a múlt értékes öröksége nemcsak tanulságokat, de felfedezői élményt is ígér a látogatóknak.

A kiállításhoz kapcsolódó Fotómaraton felhívása az alábbi linken érhető el.

Kurátorok: Szarka Klára, Somosi Rita

Kiállítók:

Paul ALMASY, RogiANDRÉ, APÁTHI-TÓTH Sándor, BALÁZS Zsolt, BALLA Demeter, BALLA András, BALOGH Viktória, BÁN András, BARTIS Attila, BÁTORFI Andrea, BENKŐ Imre, BENKŐ Imre, Etienne BEOTHY, BIRÓ Dávid, BOHUS Réka, BOROS György, BRASSAI, CHOCHOL Károly, CSORTOS SZABÓ Sándor, DARAB Zsuzsa, DEIM Balázs, DIÓSI Máté, ÉRDI Róbert, FEJÉR János, FLANEK Péter, FRANKL Aliona, GÁTI György, GINK Károly, GOMBAI Gellért, GULYÁS Miklós, GYULAI Szilvia, HAID Attila, HAMARITS Zsolt, HERCZEG Eszter, HERENDI Péter, RodolfHERVÉ , LucienHERVÉ , HEVESY Iván, HORVÁTH M. Judit, HORVÁTH László, KACZUR Pál, JosephKADAR, KÁLLAI Márton, KELETI Éva, KEREKES Gábor, KISS-KUNTLER Árpád, KOKAVECZ Boglárka, Dora KONTHA, ErgiLANDAU, LISZKAY Lilla, LUGOSI Lugo László, LUZSICZA Fanni, MAURER Dóra, MÉSZÁROS László, MIKES- DEVICH Réka, MISKOLCZI Emese, NADAR, PÁTKAI Rozina, RÉDLING Hanna, REGŐS Benedek, RISKÓ Gáspár, RIZMAYER Péter, RUBI Anna, SÁNDOR Emese, SARKANTYÚ Illés, SCHILD Tamás, SIÓRÉTI Gábor, SIVÁK ZSÓFIA, SOMLÓSI Lajos, SOMOGYVÁRI Kata, SUGÁR Kata, Dr. SZÁSZ János, SZALAI Eszter, SZALÓKI Ági, SZILÁGYI Lenke, TÓTH György, AlexandreTRAUNER, URBÁN Ádám, VARGA Tamás, VASALI Katalin, VATTAY Elemér, VEDRES Ági, VÉKÁS Magdolna, ZAGYVAI Sári

Helyszín: MODEM

Adybandi ébresztése - kiállítás és múzeumi nyomozás


A Debreceni Irodalom Háza időszaki kiállítása

A huszadik század elején Ady Endre új fejezetet nyitott a magyar líra történetében. Szakítva a már megszokottal, új stílust, új költői nyelvet teremtett. Pályája elején néhány évet Debrecenben töltött. Ebben az időszakban lett joghallgatóból újságíró, s kezdett első verseskötete, a Versek kiadásán dolgozni, ami 1899-ben meg is jelent Debrecenben.Szerelem, csalódás, titkos imádó, mulatság, versek, kardpárbaj, újságírás. Pár kulcsszó, melyekkel leírható az a röpke két év, míg Ady Endre Debrecenben tartózkodott. A költő halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás e hívószavak mentén enged bepillantást Ady Endre életének korai, debreceni időszakába. A tárlat az Álmodó Magyarok állandó kiállításba beépülve, arra folyamatosan reagálva mutatja be Ady Endre debreceni életének főbb kapcsolódási pontjait. A kiállítással szoros egységet alkotó múzeumi nyomozás keretében pedig az arra vállalkozók Ady Endre elveszett galléros köpönyegének titkát fedezhetik fel.

A kiállítás 2019. június 22-től 2020. június 14-ig tekinthető meg.

A kagán lovasa, avagy egy avar páncélos lovas életre kel - kiállítás


A Déri Múzeum időszaki kiállítása

A régészek 2016 nyarán bukkantak rá egy tízéves, egykor a 7. század közepén élt kislány maradványaira az M35-ös autópálya megelőző feltárásakor. Danutának keresztelték el a leánykát, akit annak idején aranyveretes pártában temettek el. Szeptemberben tőle csupán hét méterre újabb gazdag, pártás sírt tártak fel, benne egy, Malvinnak elnevezett felnőtt nő maradványaival. 2017 áprilisában, Kerény napján viszont – mindössze két kilométerre a gazdag női temetkezésektől – egy magas rangú katona került elő Derecske, Bikás-dűlő lelőhelyen.

A lovával s fegyverzetével elhantolt harcos sírjából egy teljes lamellás páncél is előkerült, mely nemcsak a törzset, hanem a combokat és vállakat is fedte. Jelentősége óriási, hiszen a Kárpát-medencében feltárt több ezer avar sírban eddig csak páncélrészleteket találtak.

A derecskei sírlelet azért is rendkívüli, mert a fegyverzeten túl a magas talajvízszint miatt számos, a viselet részét képező szerves anyag is konzerválódott. Ez adott lehetőséget arra, hogy a minden bizonnyal Bizánc elleni hadjáratokban is harcoló katona tudományos arcrekonstrukción alapuló hiperrealisztikus bemutatása elkészülhessen. A koponya alapján végzett modern eljárásnak köszönhetően valóban az egykor élt avar harcos arcába pillanthatunk!

A debreceni múzeum kiállításán Danuta és Malvin értékes tárgyai is megjelennek, Kerény pedig - lovával együtt - teljes életnagyságban várja majd a látogatókat, akik kis segítséggel még a harcedzett avar lovas elképzelt gondolatait is hallani fogják!!!

„Kedves lovam, aki már annyiszor megmentetted az életem, csak az vigasztal, hogy közös a sorsunk!...Élünk-e még valameddig? Egyszer véget ér közös utunk, s otthon együtt temetnek el minket. A túlvilágon majd együtt vágtázunk apám őseivel a végtelen égi pusztaságon..."

A Kagán lovasa című kiállítás a Déri Múzeum Kupolájában október 2-tól március 1-ig látogatható.

Péter Szabó Szilvia - Noxtalgia Unplugged




Ki ne emlékezne a Százszor ölelj még, a Túl a varázshegyen, a Szeretem, vagy 2005-ben, az Eurovíziós Dalfesztiválon hazánkat képviselő, nagy sikerű Forogj, világ! című dalokra? Hazánk egyik valaha volt legnagyobb szuperprodukciójának, a NOX pályafutásának történetét készül színpadra állítani Péter Szabó Szilvia!

Ennek fényében indul útjára 2020 tavaszán az énekesnő NOXTALGIA Unplugged nevű koncertsorozata és látogat el Debrecenbe, a Kölcsey Központba is. A 11 állomásos turné egy igazi időutazás lesz, hisz a műsorban felcsendülnek a mindenki által jól ismert NOX klasszikusok, ezúttal egy különleges zenei hangulatba bújtatva, hogy egy varázslatos világba repítve, felejthetetlen koncertélményt nyújtson a közönség részére. Kihagyhatatlan…

Helyszín: Kölcsey Központ
Jegy: http://fonixinfo.hu/jegyinfo/

John Malkovich Debrecenben - A zenekritikus




Különleges előadással érkezik a cívisvárosba John Malkovich. A kétszer is Oscar-díjra jelölt színész a Zenekritikus című műsorát Magyarországon kizárólag Debrecenben tekinthetik meg!

A darab tökéletes egyvelege egy színdarabnak és egy hangversenynek. A legnagyobb zeneszerzők, világhírű zenészek, kritika kaján humorral fűszerezve, aki pedig mindezeket összefűzi és lelket ad nekik: John Malkovich. Ez a Zenekritikus!

Schumann azt képzeli, hogy „zeneszerző”, Brahms pedig egy „tehetségtelen fattyú”. Eközben Claude Debussy-t egyszerűen borzalmas hallgatni, legalábbis a Zenekritikus szerint.
Az eredetileg a „Julian Rachlin és barátai” Fesztiválra elképzelt program alapján Aleksey Igudesman a mögöttünk lévő évszázadokban néhány, egyébként remek zenemű kapcsán született, leggonoszabb zenei kritikákból gyűjtött össze egy egyveleget. A zenei inzultusok tárházával felvértezett John Malkovich bújik a gonosz kritikus bőrébe, mégpedig azzal a meggyőződéssel, hogy Beethoven, Chopin, Prokofjev és társaik egyszerre fárasztóak és örömtelenek. Aleksey Igudesman és más nagyszerű zenészek viszont alig várják, hogy ellentmondjanak, és visszatámadjanak. A zárójelenetben aztán Malkovich kerül a „kínpadra”; a magáról Malkovich-ról szóló kritikával. A műsorhoz magyar nyelvű feliratozás is biztosított!
A Zenekritikus írója és ötletadója Aleksey Igudesman, orosz-német származású hegedűművész, zeneszerző, aki maga is zenél a darabban.

A darabban olyan zeneszerzők művei csendülnek fel, mint Bach, Mozart, Beethoven, Chopin, Brahms, Schumann, Debussy, Prokofjev, Ysaÿe, Kanchelli, Piazzolla és Igudesman.

Helyszín: Kölcsey Központ
Jegy: http://fonixinfo.hu/jegyinfo/

Maradj velem! - Balázs Fecó koncert




Balázs Fecó nagyzenekaros Valentin napi koncertje

A Korál együttes legendás alapító billentyűse, szövegírója és zeneszerzője Balázs Fecó ma már sokkal kevesebb fellépést vállal, mint korábban, vagyis hatalmas számú rajongótábora számára igazi különlegesség élőben hallgatni és látni a zenészt. S hogy mire számíthatunk ezúttal tőle? Mint mondta, zenésztársaival időutazást terveznek a dalok révén vissza abba az elmúlt ötven évbe, amelyet eddig a muzsikus pályán eltöltött. Elválaszthatatlan az életétől és az életművétől az ős-Neoton, az 1972-es szupergroup, a Taurus, valamint a Korál együttes. Egész nemzedékek nőttek föl a dalain, ennek köszönhetően közönsége ma már több generációs, így számára minden szólódal vagy Korál-szerzemény egy emlék, amely összeköti őt szeretett rajongóival. A zenész ezeket az emlékeket szeretné megosztani a koncert hallgatóival. Az összehasonlíthatatlanul sajátos hangzásról nem csak Balázs Fecó gondoskodik, hiszen ezen az estén a zenekara kiegészül sztárvendégével: Szűcs Antal Gáborral.

Helyszín: Kölcsey Központ
Jegy: http://fonixinfo.hu/jegyinfo/

Kiemelés - kiállítás


Az előző évi Tavaszi Tárlat díjazottjainak kiállítása

A Debreceni Tavaszi Tárlat sorozata, a „Friss hajtás” néhány éve megújult rendszerben zajlik: a festészet és a grafika/fotográfia kétévenkénti váltásban mutatkozik be (plasztikákat minden évben bemutatunk); 2019-ben a festészet volt soron. A közös kiállításon lehetőség nyílik a díjazott alkotók tevékenységének árnyaltabb megismerésére.

A kiállítás a Magyar Kultúra Napja (január 22.) programjaihoz kapcsolódik.

2019 legjobbjai:
SUBICZ ISTVÁN grafikusművész (Emberi Erőforrások Minisztériumának fődíja)
TÖRÖK ANIKÓ festőművész (Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának fődíja)
SZÁSZ ZSUZSA festőművész (Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának díja)
SZARKA CSILLA festőművész (Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. díja)
GAJDÁN ZSUZSA festőművész (a Center-Print Nyomda díja)
BOGDÁNDY GYÖRGY festőművész (a Blondex Művészellátó díja)
HEGEDŰS TIBOR festőművész (a Holló László Galéria díja)
TÓTH ZSUZSA festőművész (a Halköz Kreatív Art Művészellátó díja)
KURUCZ PETRA szobrászművész (a zsűri nívódíja)
DRIENYOVSZKY JÁNOS szobrászművész (a zsűri nívódíja)

A műveket zsűrizte és a díjazásra javaslatot tett: Aknay János festőművész, Hérics Nándor képzőművész, Gáll Ádám festőművész, Szabó György szobrászművész és Tamus István grafikusművész.

A kiállítás ingyenesen látogatható a Kölcsey Központ nyitvatartási idejében, naponta 9:30-18 óráig, esti rendezvények esetén 19 óráig